1 napos túra a Keleti-Bakonyban
1. nap: Bakonycsernye-Kisgyóni elágazás – Kisgyón Terészetbarát Telep – Erdei szentély –Károly-lak – Csikling vár – Dorró-hegy – Bakonycsernye-Kisgyóni elágazás.
14km Jelzés: K■, K, KD, P, PKΩ, KL, P, PP+, P, K■
Bakonycsernye-Kisgyóni elágazás autóbuszmegállótól a D-re induló erdészeti aszfaltúton, vagy a vele párhuzamosan haladó K■ turistajelzésen 1,5 km gyaloglás után érünk be a Kisgyón Természetbarát Telepre, amely a Keleti-Bakony jelentős turisztikai központja. A kisgyóni terület 1541-ben a várpalotai, 1696-ban a csókakői várhoz tartozott. 1720-tól a Zichy családé volt, akik a múlt század közepén két részben eladták. 1913-ban az állam visszavásárolta katonai célokra, és a Honvéd Kincstár kezelésébe adta át, amely fűrésztelepet létesített itt. 1922-ben kezdődött Kisgyónban a szénbányászat, de vasút és villamos energia híján igen lassú volt a fejlődés.
A bánya csak 1948-tól kezdett nagyobb ütemben fejlődni, és 1972-ig termelt. Ebben az időben közel száz bányászcsalád lakott itt, és sok bejáró bányász is járt ide dolgozni. 1972-től, a szénvagyon kimerülése után megszűnt a bányászat, a közeli Balinkára szerelték át a berendezéseket és a bányászok is elhagyták a települést. Szerencsére a gyönyörű környezetben lévő házak egy részét sikerült turisztikai célra megmenteni, a fejér megyei természetbarátok 1980-ban 11 kulcsosház kialakításával létrehozták a Kisgyóni Természetbarát Telepet, amely azóta is fejlődik és igen kedveltté vált a természetbarátok, kirándulók körében.
Rövid pihenő után Kisgyónról a K jelzésen induljunk tovább a DNy-i irányba folytatódó erdészeti úton, kb. 1 km megtétele után érkezünk a hajdani Kisgyónbánya központjába, ahol már csak a bányász mártírok emlékműve és a szénosztályozó maradványai emlékeztetnek az egykori szénbányára. Gyönyörű bükkösben haladunk tovább Tűzköves-árokban lévő Erdei Szentélyig, a KP+KD jelzések találkozásáig. Olvassuk el az üdvözlő táblán lévő szép gondolatokat, és egy rövid pihenőt tartva gondolkodjunk el ezeken, majd tegyünk egy rövid kitérőt a KP+ jelzésen (kb. 200 m) a közeli Védett geológiai feltáráshoz. A kisgyóni erdő legismertebb részén, a Tűzköves-árokban az 1860-as években a Déli Vasút építéséhez nyitott kőbányából kövületek egész tömege jutott napfényre. A hajdani kőbányának már nincs nyoma. A magyar jura ismeretéhez legszebb anyagot szolgáltató lelőhelyről 117 ammonitfaj - közülük 41 addig ismeretlen - került elő. A lelet feldolgozását Prinz Gyula végezte. A Tűzköves-árok alsó részén védett geológiai feltárás található, amely a földtörténeti középkor jura időszakában (195-137 millió évvel ezelőtt) keletkezett kőzetrétegek bemutatóhelye. A jura időszak három részre tagozódik - liász (alsó), dogger (közép), és malm (felső) korra – és ebben a feltárásban folyamatos kőzetrétegsort tanulmányozhatunk. A tengervízben, kémiai kiválás folytán keletkezett mészkőrétegeket vasoxid és mangánoxid tartalmuk színezte vörösesbarnára.
Térjünk vissza az Erdei szentélyhez, majd folytassuk utunkat a DNy felé kanyarodó KD jelzést követve. Igen szép bükkösben gerinc úton kapaszkodunk felfelé a Bükk-hegy oldalában. Utunk jobbra fordulva és szintben a kanyargós Hosszú-Kígyós völgyhöz közelít, majd annak sziklás peremén emelkedik ismét a vadregényes, gyönyörű erdőben, és éri el a Károly-lak nevű vadászházat. A Károly-lak kicsiny, de szép faépülete zárva van, de nyitott teraszán most pihenhetünk is egy kicsit a fárasztó, hosszú emelkedő leküzdése után. A Károly-laktól utunkat továbbra is a KD jelzésen folytatjuk, melyről hamarosan a jobbról betorkolló P jelzésű útra fordulunk, amely a Hárs-hegy elegyes tölgyerdején át vezet Ny-i irányba. Utunk egy már használaton kívüli ciszterna mellett keresztezi a Hétházpuszta-Kisgyón kövezett erdészeti utat, majd még kb. 500 m-t folytatódik az erdő széléig. Itt válik ki belőle bal felé a KΩ jelzés, amely a fokozottan védett Alba Regia-barlang bejáratához vezet.
Az Alba Regia-barlang a Bakony legnagyobb barlangja. Hossza meghaladja a 3 km-t, mélysége pedig a 200 m-t. Két egymás közelében lévő víznyelő aljából nyílnak a kútgyűrűvel, vasráccsal lezárt bejáratai. A barlang sok helyen csak kúszva járható. Hosszú, lejtős folyosói több helyen labirintussá ágaznak. Egyes szakaszaiban szép cseppkőképződmények, igen érdekes szelvényű járatok láthatók. A barlangot csak szakképzett barlangi túravezető kíséretében lehet látogatni. (A Tési-fennsíkon az 1961-ben alakult Alba Regia Barlangkutató Csoport végez feltáró kutatásokat, kutatóállomásuk a közeli Csőszpusztán található. Szerteágazó tevékenységük alapvető része a Tési-fennsík barlangjainak feltárása. Mintegy 100 barlang vált ismertté kutatásaik eredményéül. Javasoljuk a barlanglátogatási elképzeléseket hetekkel a tervezett túra előtt velük telefonon egyeztetni 22/418-224, a 22/310-866, vagy 88/469-063 számok egyikén.)
Most a P jelzésen, majd a PKΩ fonódó jelzésen az Úttörő-forrás mellett megyünk tovább az erdészeti köves út hajtűkanyarjában lévő Hamuház nevű kis vadászházhoz, amely nevét onnan kapta, hogy egykor hamuzsírégető telep működött itt, mely a környék gazdag erdőiből égetéssel készítette a szappanfőzéshez szükséges alapanyagot.
Hamuháztól kb. 300 m-es KL jelzés vezet szép gyertyánosban Csikling-vár romjához. A romot egy teljes ívében megmaradt, 30x40 m-es várárok öleli körül. A várból csupán az un. Öregtorony néhol még kivehető falmaradványai látszanak. Csikling-vár történelméről alig tudunk valamit. Bizonyára igen régi /az 1300-as évek előtti/, mert téglának nyoma sincs benne. Neve a török „Sikin lik” szavakból származik, ami várhelyet jelent. Tehát már a török időkben is rom volt.
Csikling-vár romjától a KL jelzésen térjünk vissza a P jelzésű Hétházpuszta-Kisgyón erdészeti köves útra, itt balra, ÉK-i irányba kell utunkat folytatni Kisgyón felé. Enyhén lefelé tartunk a kanyargós úton, az irtásokon keresztül helyenként szép kilátás tárul elénk Bakonycsernyére és a Súri-dombokra. Mintegy 2 km-t haladunk a gyönyörű vegyes lomberdőben, amikor egy hajtűkanyarba, a KPP+ útjelzések csomópontjába érkeztünk. (Innen a KP+ jelzésen letérhetünk a Tűzköves-árok alsó szakaszában lévő Védett geológiai feltárás – Erdei szentély felé is). Túránkat a PP+ jelzésű erdészeti úton folytassuk a Rékas (Dorró)-hegy oldalán. Igen szép az erdő, évszázados bükköket láthatunk utunk mellett. A P+ jelzés egy útelágazásban balra elválik tőlünk, mi továbbra is a P jelzést követjük az erdészeti úton, majd onnan jobbra, a Szalmavári-erdőbe betérve átlósan átvágjuk az erdészeti út kanyarulatait, és lejtős úton, szép bükkösben érünk Kisgyón D-i széléhez. Kisgyóntól a K■ jelzésen, vagy a jelzés nélküli aszfaltúton jutunk vissza Bakonycsernyére, túránk kezdőpontjára.