1 napos túra a Magas-Bakonyban
1.nap: Farkasgyepű – Németbánya – Szállás-tető – Hajszabarna – Pápavár-alja – Tiszta-víz – Csehbánya – Bodza-tető (Németbánya) – Pisztrángos-tó – Farkasgyepű
14 km Jelzés: K■, P+, KΩ, K, KP, P, P●, P, P+
Induljunk el Farkasgyepű központjából DK-i irányba. Elérve a települést jelző táblát, az aszfaltútról térjünk le balra a K■ jelzésű erdei kocsiútra, amely felkapaszkodik a Hallgató-hegy irtásos hátára, majd a még meglévő bükkerdőn keresztül leereszkedik a Bitva-völgyben meghúzódó Németbánya szépen parkosított faluközpontjába. Németbányáról a falu végéig kivezető úton a K■ jelzés mellé csatlakozik még a P+ jelzés is. A falut a P+ jelzést követve hagyjuk el, amely rövidesen a Szállás-tető fő nyiladékára fordul és jó 1,5 km-en át azon vezet. Közben balról mellőzzük azt a 6 m magas dolomitsziklát, melynek tövében nyílik az akár esőbeállónak is megfelelő Pince-lyuk nevű barlang. A P+ jelzésű ösvény keresztez egy dózerutat, majd felkapaszkodik a Hajszabarna északkeleti oldalába a Pénz-likhoz. Ez a közel 100 m hosszú barlang a benne otthonra lelt sokfajta denevér nyugalma érdekében vasráccsal van zárva, de a közelében lévő négy kisebb barlangot szabadon megnézhetjük.
A barlangtól a KΩ jelzést követve jutunk le a Farkasgyepűt Bakonybéllel összekötő aszfaltozott erdészeti úthoz. Az aszfaltút előtt közvetlenül megpillantjuk a K jelzést, az országos kéktúra útvonalára érkeztünk. A K jelzést követve keresztezzük az aszfalt utat, és ÉK-i irányba haladva átvágjuk az erdészeti út hajtűkanyarját, majd az aszfalt útra visszaérkezve a fonódó KP jelzésen megyünk K-i irányba kb. 400 m-t. Utunk a Pápavár déli aljában halad, tőlünk balra emelkedik a Pápavár 531 m-es csúcsa, jobbra pedig egy sűrű fenyvesben bronzkori halomsírok húzódnak meg. Az erdészeti műútból jobbra, D-i irányba ágazik ki a P jelzésű földút, melyet Szénahordó út-nak neveznek. Szép fenyvesek és a vadak elől elkerített vegyes erdők között vezet ahhoz a kis hegyközi medencéhez, melyben a Fekete-séd négy kisebb erecske vizét gyűjti magába. A medence alján a patakok partját nedves rétek kísérik.
Érdemes a P● jelzés mentén egy közel 500 m-es kitérőt tenni egy gyönyörű réten át a Fekete-séd jobb partján felbugyogó, védett Tiszta-víz forrásmedencéjéhez. Ez a Bakony belsejének legnagyobb karsztforrása – méltán érdemelte ki a megkülönböztetett védelmet.
A Tiszta-víztől visszatérve a patakok összefolyásához enyhe emelkedőn előbb fenyvesben, majd elegyes tölgyerdőben vezet tovább a P jelzés. Egy útelágazásban balra, K felé fordul Öreghálás – Középső-Hajag felé, mi azonban az útelágazásból induló P+ jelzést követve, eddigi irányunkat tartva folytassuk utunkat Csehbánya felé. A P+ jelzés eleinte még az elegyes tölgyerdőben halad, majd kiér a csehbányai szántókra, az ún. Hosszú-földekre, ahol egy lösz-mélyúton bevezet a falu központjába.
Csehbánya a középkorban lakatlan erdőrengeteg volt, a veszprémi püspökség birtokolta. Az 1760-as években csehországi üvegfúvók telepedtek le itt. Az üveghuta 1796-ban megszűnt, ezután a környező erdők biztosították a lakosság megélhetését.
A faluban a jelzett út jobbra, É felé fordul és az Ökör-mezőn át a Kő-domb erdejébe vezet. A Kő-dombon dózerutak keresztezik egymást, e kereszteződés egyben KK+P+ jelzésű turistautak csomópontját is jelenti. A P+ jelzésű utunk a balra kiágazó dózeruton vezet fel a Bodza-tetőre, ahonnan aztán jobbra, ÉNy-i irányba egy erdei földútra tér rá. E földút mentén, a Püspök-nyiladéknál vannak az ún. Érc-lyukak. Itt volt hazánk első bauxitbányája, ahonnan a XVIII. században a kislődi vashámorba szállították a bauxitot, mint vasércet, és ott az úrkúti Csárda-hegyen bányászott mangánérccel keverve olvasztották meg.
A P+ jelzés aztán betorkollik az erdészeti aszfaltútba, azon jobbra fordulva rövidesen elérünk a Pisztrángos-tóhoz. A Pisztrángos-tavat 1973-ban, a Bitva-patak vizének felduzzasztásával létesítették. Pisztrángok ugyan nincsenek benne, de azért kedvelt horgászhely. A tó melletti kis réten turistapihenőt létesítettek, amelyet sokan kedvelnek és látogatnak.
Innen a P+ jelzés előbb az erdészeti kövesúton vezet, majd balra betér az erdőbe, hogy aztán rövidesen rácsatlakozzon a Farkasgyepűt Bakonybéllel összekötő erdészeti aszfaltútra. Ez az erdészeti út aztán egy sorompó után a farkasgyepűi erdészház mellett kiérkezik a 83. sz. főútra. Innen jobbra fordulva visszatérhetünk Farkasgyepü központjába, túránk kezdőpontjához.