Velencei- hegység, 3 napos túra
1. nap: Székesfehérvár – Kisfalud – Pákozd – Pákozdi ingókövek – István major – Pátkai víztároló – Pátka – Zámolyi víztároló – Forna-puszta – Csíkvarsai rét – Csákvár Vértesi Natúrpark Látogatóközpont (Geszner-ház)
28 km Jelzés: SP+, Z
Székesfehérvár-Kisfalud autóbuszmegállótól indulunk, és a Pákozd – Sukoró műúton haladunk a Pákozdi Régi 48-as honvédemlékmű előtt lévő Piedone sörözőig. Itt balra letérünk a műútról az Arany János utcába, innen indul a SP+ jelzésű túraút, amely egyúttal kijelölt terepkerékpáros útvonal is. Murvás úton emelkedünk, a falu szélén a S jelzés jobbra megy tovább, mi pedig az egyenesen folytatódó P+ jelzésű úton megyünk tovább egy fenyvesben enyhén emelkedő úton a Sár-hegyre.
Az erdő szélén a balról Pákozd Bella-tó felől érkező Z jelzésű út kanyarjába érkezünk, mi egyenesen tovább haladunk a bokrokkal teletűzdelt füves-sziklás emelkedő úton a már messziről látható Pogány-kő felé. A Pákozdi-ingókövek Természetvédelmi Területre érkeztünk, amely egy valóságos geológiai múzeum. Nagyon érdekes alakzatú gránitsziklákat láthatunk mindenfelé, közülük is nevezetesebbek a már említett Pogány-kő, az Oroszlán-szikla, és leghíresebb a rombusz alakú, egyik élén álló Kocka, amely jelképe is ennek a területnek. Érdemes a Pogány-kőnél egy kis pihenőt tartani, mert gyönyörű körkilátásban van részünk, láthatjuk az utunk folytatásába eső Pátkai víztárolót is. A Kockától rövid gyalogos kitérőt tehetünk a SD jelzésű ösvényen a Pandúr-kőhöz, amely egy igen érdekes, hatalmas sziklaegyüttes.
A Z jelzésű úton haladunk tovább a füves- bokros- sziklás területen. DNy-i irányú kissé lejtő utunkon egy tágas mélyedést érünk el, ahonnan ÉNy felé emelkedő úton erdőbe érünk. A Kovács-berke vegyes erdejéből lassan ereszkedünk, és óvatosan keresztezzük a forgalmas Székesfehérvár – Bicske 811. sz. főutat. Istvánmajor mellett folytatódik utunk, baloldalon hatalmas rét nyújt kellemes szemlélődést, majd a Malom-(Kőrakás)- hegy erdején át kiérkezünk a Pátkai-víztárolóhoz. A víztároló D-i nyúlványánál egyedülálló régészeti nevezetesség , a római kori – III-IV. századi – Pannónia egyik ránk maradt emléke, a Császár-víz duzzasztógátjának 2-3 m magas maradványai láthatók mintegy 60-70 m hosszúságban. A víztároló a régió egyik legkedveltebb horgászparadicsoma.
A gátőrház mellett felkanyarodunk a víztároló töltésére, és továbbra is a Z jelzésen haladunk É-i irányba, közben gyönyörködhetünk a víztároló látványában. Kis fahídon kelünk át a víztárolóba torkolló patakon, itt jobbról Lovasberény felől S jelzésű út érkezik a patak töltésén. A Z jelzésen megyünk tovább, és hamarosan sportpályához érkezünk, ahol érdemes egy kis pihenőt tartani. Nagyon szép innen a víztárolóra és a Velencei-hegységre visszatekintő kilátás. Innen jobbra betérhetünk Pátka központjába is a S+ jelzésű utcán. A pihenő után továbbra is a víztároló töltésén folytatjuk utunkat, majd a Kábelgátnak nevezett keresztgátnál jobbra betérünk a faluba, és a faluból É-i irányba kivezető üzemi úton haladunk tovább kb. 1 km-t. Az üzemi út balra kanyarodik, mi pedig változatlanul a Z jelzést követve egyenesen megyünk tovább, és jobbról présházakat, szőlőket mellőzve egy széles talajúton hamarosan a Zámolyi-víztárolóhoz érünk. A völgyelzáró gátról beláthatjuk a víztároló hosszan elnyúló területét. Utunk iránya még kb. 1,5 km hosszan nem változik, majd ÉK-i irányba elválik a víztárolótól. Kb 3,5 km után keskeny, burkolt üzemi útra érünk, ezen balra fordulva már látható a 2 km-re lévő Fornapuszta, amely a Vértesi Natúrpark Mintagazdasága, Természetgazdálkodási Tanyaközpontja. Célszerű látogatásunkat előre egyeztetni a Natúrpark Látogatóközpontjával (tudnivalók a www.vertesinaturpak.hu honlapon, tel.: 22/354-420), így szakszerű vezetéssel nézhetjük meg a mintagazdaságot, az egykori tanyavilág hangulatát őrző majorsági épületeket, köztük a Dohányos-házat ás a Százados-tanyát. Az őshonos magyar szürkemarha gulya mellett rackanyáj, bivalyok és ménes állnak a legelőterületek természetkímélő és madárbarát módon történő kezelésének szolgálatában. Érdekes ismertetőt hallgathatunk meg a lápos, mocsaras Csíkvarsai-rét rejtelmes növény- és állatvilágáról és a Vidrafű-tanösvényről is. (A tanösvény névadója a vizes élőhelyet kedvelő, tavasszal nyíló, tündérszép fehér virágú védett növény. Magát a tanösvényt az értékek védelme érdekében szakvezetővel barangolhatjuk be.) Fornapusztától utunk lényegében a Csikvarsai-rét DK – K-i szélén folytatódik ÉK-i irányba. Lenyűgöző a komótosan legelésző gulya, a rét és a síkságból szinte minden átmenet nélkül kiemelkedő Vértes-hegység és köztük a már jól látható Csákvár látványának szépsége. A kiépített madárlesekről látható nyüzsgő világ életre szóló élményt ad mindenki számára. Erdőhöz érve jobbra kitérünk a Lovasberény – Csákvár műútra, amelyen balra fordulva már csak 2 km-t kell megtennünk Csákvár D-i bejáratáig, majd az első utcán jobbra bekanyarodunk a Geszner-házhoz, amely a Vértesi Natúrpark Látogatóközpontja. Itt megtekinthetjük a Vértesi Natúrpark természeti értékeit bemutató kiállítást, és pihenhetünk is a csodálatos környezetben.
Szállást korlátozott számban kaphatunk a Látogató Központban is, esetleg sátorozhatunk a ház melletti réten, vagy a falusi turizmus szállás ajánlatai közül válogathatunk.
2. nap: Csákvár és környéke – Kisfalud – Pákozd – Pákozdi ingókövek – István major – Pátkai víztároló – Pátka – Zámolyi víztároló – Forna-puszta – Csíkvarsai rét – Csákvár Vértesi Natúrpark Látogatóközpont (Geszner-ház)
28 km Jelzés: -
Szánjuk ezt a napot Csákvár és közvetlen környékének bejárására, megismerésére. A Látogató Központban természetesen segítséget kérhetünk a napi program összeállításához, megszervezéséhez. A Csikvarsai-réttel történt ismerkedést alaposabbá tehetjük azzal, hogy újra felkeressük – ezúttal javasoljuk, hogy „Pusztabusszal” induljunk a felfedezőútra. A fedett tetejű, kényelmes ülésekkel felszerelt ekhósszekér 15-20 fő kellemes hangulatú kirándulásához nyújt nagyszerű lehetőséget, és alaposabban megismerkedhetünk a vizes élőhely növény és állatvilágával és a Fornapusztai Mintagazdasággal. Kis kitérővel felkereshetjük a közeli Báraczházi-barlangot is.
Feltétlenül szánjunk időt a Vértes fővárosaként emlegetett Csákvár megismerésére, amit akár gyalogosan, akár kerékpárral is megtehetünk. Legjellemzőbb épülete az Esterházy-kastély (jelenleg kórház), amely ma is az egyik legszebb hazai épület. Különlegesen szép, gazdag, ápolt parkja szabadon látogatható. Tegyünk egy pár km-es kitérőt a kastélypark egy távolabbi építményéhez, a nemrég helyreállított Török-toronyhoz (Vadász-kápolna), amely ma Szent Ferenc ökomenikus kápolna néven kedvelt kirándulóhely, és családi rendezvények, esküvők, keresztelők romantikus helyszíne.
Tekintsük meg Helytörténeti Múzeumot és a Fazekas Emlékházat is, amelyek átfogóan bemutatják a Vértes néprajzi és kulturális értékeit.
Programunk közben vagy végén több vendéglátóhely is rendelkezésünkre áll.
3. nap: Csákvár – Gánt – Zámoly – Székesfehérvár
28 km Jelzés: tanösvény
Induljunk el a hazafelé, Csákvárt Ny-i irányban hagyjuk el a Csákvár – Gánt műúton. Közvetlenül a falu szélén található a Vértes szubmediterrán élővilágát ismertető Haraszt-hegyi tanösvény. Szánjunk 2-3 órát a mintegy 3,5 km hosszú körútvonalú tanösvény bejárására, amelynek során változatos felszíni formákat, meredek oldalú éles gerinceket, sziklafalakat, törmelékes lejtőket, barlangokat és a szélsőséges viszonyokhoz alkalmazkodott, ritka fajokban bővelkedő növényzetet és földtani érdekességeket figyelhetünk meg. Cserszömörcés karsztbokorerdő, keleti gyertyános karsztbokorerdő, irtásrét, molyhostölgyes karsztbokorerdő, sziklai vegetáció, sziklahasadékok váltják egymást, és közben több helyen is lélegzetelállítóan szép kilátást élvezhetünk.
Kellemes, kanyargós erdei úton tehetjük meg utunk Gántig tartó szakaszát. Álljunk meg a falu központjában, a templom előtti szép árnyas park egyébként is csábít egy kis pihenésre. Térjünk be a szemben lévő, messze földön híres Vértes Csárdába, ahol megtekinthetjük a híres bauxitkutató bányamérnök, Balás Jenő tevékenységét bemutató emlékszobát is.
Folytassuk hazafelé vezető utunkat a Gánt – Zámoly műúton, és álljunk meg újabb szemlélődésre a közeli Gánt-Bányatelepen a Balás Jenő Bauxitbányászati Múzeumnál. A bányászati eszközöket és a bányászati folyamatokat bemutató múzeum megtekintése után kezdjük el a parkolóból induló Földtani tanösvény bejárását, erre szánjunk mintegy 1,5-2 órát. Fantasztikus, leginkább holdbéli tájra hasonlító bányaudvarban találjuk magunkat. A Bagoly-hegy oldalában folytatott egykori bauxit külszíni fejtésnek köszönhetően felszínre került rétegek, alakzatok, színek nem csak a bauxitbányászat emlékeit őrzik, hanem bepillantást engednek földünk történetébe, az évmilliókkal korábban létezett világba. A tanösvény hullámosan változó felszínű, vöröslő bányagödörben vezet bennünket, amelynek ÉNy-i oldalát magas bányafalak határolják. A tanösvény legtávolabbi pontjáról a teljes bányagödör belátható. Megfigyelhetjük a növénytársulások harcát is a sziklák meghódításáért, az életért.
Utunk további szakasza, különösen a Csákvár – Söréd összekötő út keresztezése után már forgalmasabb, ezért fokozott óvatossággal közlekedjünk.