Ökoturisztikai etikai kódex
Felelősségteljes turistaként a természetben mindig betartom ezeket a szabályokat, a magam és a természet érdekében is!
• Amikor barangolásra készülök, jól megválogatom az öltözetemet és a szükséges eszközöket. Alkalmazkodom a természethez, hogy minél többet megismerhessek belőle.
• Figyelem a természet hangjait, szükségtelenül nem keltek zajt, mert ezzel az állatokat és turistatársaimat megzavarom. Én is örülök, ha ők sem zavarnak engem.
• Az állatok megszokták, hogy az emberek az utakon mozognak. Ha elhagyom az utat, az állatok elmenekülnek, így nem tudom őket megfigyelni. A kijelölt útról azért sem térek le, mert így letaposhatok értékes és szép növényeket.
• A természetjárás során keletkező szemetet nem dobom el, hanem visszateszem a hátizsákomba. Fontosnak tartom, hogy nem hagyok nyomokat, nem szakítok le növényeket, nem viszek haza állatokat és csak a kijelölt helyen gyújtok tüzet.
• A látogatásra kijelölt természeti területeken kilátókat, padokat, tűzrakóhelyeket találok a tartózkodásom kényelme érdekében.
Ezeket ott alakították ki, ahol a lehető legkevésbé zavarom a környezetet – itt nyugodtan és eredményesen figyelhetem meg a természetet.
• A védett természeti területeken a szabadban történő sátorozás általában nem engedélyezett, ezért a környéken keresek szállást. Ha olyan szálláshelyet, vendéglőt találok, amit a helyiek működtetnek, támogatom a helyi gazdaságot is. Gyakran megkóstolom a helyi alapanyagokból készült ételeket.
• A kutyámat – saját érdekében is – pórázon tartom.
A fenti szabályokat mindig észben tartom, mert ha a természet jól érzi magát, én is jól érzem magam benne, és mások gyönyörűségére is szolgálhat.
Természetvédelmi területek
Természetvédelmi területek a Közép-dunántúlon!
Alcsúti Arborétum (DINP)
Az Alcsúti Arborétum Magyarország legeredetibb angolparkja, az M1-es és M7-es autópályák közt elnyúló csodálatos Váli-völgyben, a 811-es főút mellett, Alcsútdoboz határában található.
A 40 hektáros park 1820-as telepítése József nádor nevéhez fűződik, aki Alcsúti birtokán – Pollach Mihály tervei alapján – felépíttette Magyarország egyik legnagyobb klasszicista kastélyát és a schönbrunni kertépítőmesterrel – Tost Károllyal – megterveztette az ország egyik első tájképi kertjét, angolparkját.
Az Arborétum állami tulajdon, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelésében áll, s a természetvédelem terén elismert Palocsa Egyesület üzemelteti.
A természet- és műemlékvédelmi oltalom alatt álló, látogatók előtt egész évben nyitva tartó gyűjteményes-kert, évszázados faóriásokkal, növényritkaságokkal értékes növényállománya miatt kapta az Arborétum elnevezést, hiszen a botanikai gyűjtemény jelentős része fa és cserje. Több mint 500 meghatározott taxon (rendszertani egység) látható a kertben. A különleges példányok táblákkal vannak megjelölve. A történelem viharai után megmaradt a kastélyhomlokzat, valamint a felújított kastélykápolna, ahol esküvői szertartások, valamint hangversenyek és kiállítások kapnak helyet.
Itt található Magyarország első állatkertjének maradványa is, Ybl Miklós tervezte pálmaház romjai, valamint egy “alpinetum”, mely a magashegységi növényvilágot hivatott bemutatni. (jelenleg rekonstrukció alatt)
Az Alcsúti Arborétum tagja a Magyar Botanikuskertek Országos Szövetségének (www.hunbg.hu), amely az ország jelentős gyűjteményes-kertjeinek egyesülete, szakmai hátteret és segítséget biztosítva a tagkerteknek, képviselve azokat nemzetközi fórumokon.
Az Arborétum minden nap (nem viharos kirándulóidőben) reggel 10:00 órától naplementéig látogatható. (kivéve december 24-25-26-án és december 31-én).
Csoportok előzetes bejelentkezés esetén korábban is érkezhetnek.
Bejelentkezés az arboretuma@externet.hu címen, vagy a 20 / 424 8995-ös telefonszámon.
Dinnyési Fertő Természetvédelmi Terület (DINP)
A Velencei-tó nádasai délnyugati irányban egykor Dinnyés községig húzódtak. Ennek maradványa az a vizes, nádas terület, mely a Dinnyés- Kajtor csatorna két oldalán 1966 óta védett, s a tó növekvő idegenforgalmi terhelése miatt onnan kiszoruló védett madaraknak nyújt zavartalan élőhelyet.
Legismertebb költő fajai a nagy kócsag, a kanalas gém, a bölömbika és a nyári lúd. Október végén, november elején legalább húszezer vetési lúd éjszakázik a Fertő biztonságot nyújtó vizén. A tavaszi, de különösen az őszi vonuláskor hatalmas réce tömegek zsúfolódnak össze a vízen. Szakvezetővel a Fertő szélén álló kilátótoronyból megfigyelhető a vízimadarak nyüzsgése.
Dunaalmási Kőfejtők Természetvédelmi Terület (DINP
A Gerecse- hegység északnyugati részén Dunaalmás és Szomód községek határában, az Által –ér és az Izsán- völgy, illetőleg Vöröskő és a Les- hegy között a hegység egyik legnagyobb kiterjedésű forrásmészkő rétegsorát tanulmányozhatjuk. A kőfejtők területén rendkívül értékes őslénytani leletanyagot tártak fel. A leletanyag érdekes tagja egy őselefántféle (Elephas planifrons), egy itt leírt kihalt teknősfaj (Clemis Méhelyi), valamint a forrástavakban élt édesvízi táskarák. Nem kevésbé érdekes és ritka a védett kőfejtők felszínén élő növényállomány: a pusztai homokgyep helyére telepített fenyves, a szomódi páfrányos erdő (a hazánkban előforduló 33 páfrányfaj közül 18- nak ad menedéket.). A Kőpite- hegy és a Les- hegy között teljes épségben megmaradt az a rómaiak által épített, ún. kőhordó út, amelyen az itt fejtett mészkövet szállították.
Martonvásári Kastélypark Természetvédelmi Terület (DINP)
A Brunszvik Antal által 1773- 1775 között építetett barokk kastély és kápolna, valamint az azokat körülvevő park kultúrtörténeti és kertépítészeti emlékünk, ahol Beethoven is rendszeresen megfordult. A hazai zenetörténet e jelentős eseményének tiszteleg az évente megrendezésre kerülő zenei fesztivál.
Természeti értékei: tiszafa, atlaszcédrus, csertölgy, császárfa.
Pákozdi Ingókövek Természetvédelmi Terület (DINP)
A Velencei- hegység Magyarország egyetlen gránit alapkőzetű hegysége és mint ilyen az ország földtani értelemben legöregebb tájegysége. A Velencei- hegységben Pákozd községtől északra a Sárhegy legmagasabb pontja és az ettől K-DK- re eső területen a gránit kisebb- nagyobb sziklacsoportokat alkot, amelyek jellegzetes alakjukat a szél és az esővíz együttes hatásának köszönhetik.
A Velencei- hegység földtani képződményeinek bemutatását célzó földtani tanösvény átvezet a természetvédelmi területen is. A geológiai értékek mellett az itt található vegetáció védelemre érdemes, hiszen az alapkőzet jellegéből adódóan szintén egyedülálló az országban.
Rétszilasi- tavak Természetvédelmi Terület (DINP)
A Rétszilasi- tavak a Sárvíz- völgyében kialakult ökológiai zöldfolyosó legdélibb és egyben az egyik legjelentősebb tagja.
Kiemelt szerepe van a vízhez kötődő madarak fészkelése szempontjából, de talán még ennél is fontosabb a vízi madarak vonulása idején.
A terület jó vízellátottságának köszönhetően ma is elsősorban vizes élőhelyet kedvelő növénytársulások tudnak itt megélni. Természetvédelmi szempontból értékesnek a nagyobb kiterjedésű sziki sásos és fehértippanos rétek tekinthetők.
Az említett növénytársulásokon kívül több védett növényt is sikerült megtalálni. Kiemelendő közülük az értékes orchidea állomány. A halak közül a vízfolyásokban, kiöntéseken a védett réti csík előfordulása bizonyított.
Az emlősök közül a fokozottan védett vidrát kell megemlíteni, amely a térségben szép számmal él.
A csendre, nyugalomra és a természet közelségére vágyó horgászoknak is élményt kínál a terület: a halastavak biztos fogást ígérnek.
Tatai Kálvária- domb Természetvédelmi Terület (DINP)
A földtani természetvédelem egyik nemzetközileg is elismert látványos bemutatóhelye, a földtörténeti középkor kőzeteinek és ősmaradványainak valóságos szabadtéri múzeuma ez a felhagyott kőbánya. Geológiai értékei mellett jelentős régészeti értéket képviselnek neolit korszak emberének innen előkerült kőfejtőeszközei. Magyarország egyik földtani alapszelvényeként tartják nyilván.
A legidősebb triász rétegek több ezer méter vastagságú tömegének csak a legfelső, mintegy 10- 20 méter vastag szelvénye tanulmányozható a felszínen. Ez a fehérszínű egysejtűekben és sekélytengeri élőlények vázaiban gazdag dachsteini mészkő. Nagy számban fordulnak elő a 10- 20 cm vastag és erős héjú Megalodus kagylók is.
Velencei Madárrezervátum Természetvédelmi Terület (DINP)
A Velencei-tó délnyugati része összefüggő, nagy nádasainak gazdag, szinte páratlan fészkelőmadár- faunája már Herman Ottó idejében is híres volt. A Madártani Intézet javaslatára a terület 1958 óta védett rezervátum.
A gémfélék közül a nagykócsag, az íbiszfélék közül a kanalas gém rendszeresen fészkel az öreg nádasokban, telepeik Európa szerte ismertek. A tó nagy tisztásainak jellegzetes lakója a búbosvöcsök, a sekély vizeken a kis vöcsök. Rendszeresen költ a nyári lúd, októbertől a vetési ludak népes csapatai éjszakáznak a tavon.
Ragadozó madarakban szegényebb a tóvidék. A nádasokban a barna rétihéja költ, ősztől tavaszig gyakori a kékes rétihéja. A nádasban, különösen a parti sávban és a nádszegélyekben gyakoriak a nádi énekesek.
A védett területeken ma is fellelhetők az eredeti lápi vegetáció maradványai: az úszólápok. A lápi növényzet különlegességét bizonyítja az Európa- szerte ritka hagymaburok nevű lápi orchidea- faj jelenléte. A magyar flóra egy másik nagyon ritka faja a tengermelléki káka ugyancsak előfordul itt.
Az úszólápok a befolyó Császár- patak terhelésének eliminálásában fontos szerepet játszanak, ezért minőségük megóvása, javítása a természetvédelem fontos feladata.
Vértesszőlősi Előembertelep Természetvédelmi Terület (DINP)
A védett terület a vértesszőlősi egykori forrásmészkőbányát foglalja magában. A forrásmészkő a Duna mellékfolyója, az Által-ér pleisztocén teraszaira települt 8- 10 m vastagságban. A forrásmészkő kiválóan alkalmas növényi és állati ősmaradványok megőrzésére: a vízben élő vagy abba beleesett növényeket, állatokat a mésztufa bekéregezte és ily módon finom lenyomatokat készített róluk. A Vértes László irányításával folyt régészeti kutatások a zömmel növényevőkre vadászó előember telephelyét négy kultúrrétegben tárták fel, tűzhellyel, kőeszközökkel, és állatcsontokkal együtt. Megkövesedett ősbölény, medve és orrszarvú, medve és szarvas lábnyomokat konzervált a természet. A kőzetté szilárdult rétegek az ősember lábnyomatát is megőrizték itt. Vértesszőlősön előemberi gyermekfogakra, majd egy felnőtt ember elcsontosodott varratú koponyájának maradványára, egy 16 mm vastagságot is elérő tarkócsontra leltek az öreglyuk melletti ütés nyomaival. A betört koponyacsont az agyvelő eltávolításának kultikus szokásaira utal, a neandervölgyi, a jávai és más koponyaleletekhez hasonlóan. Vadászó, kőeszközt készítő, tüzet használó elődünk a ’’Homo paleohungaricus” nevet kapta (megtalálói Samunak nevezték el). Korára vonatkozóan egyes megállapítások szerint 300 ezer éves. Leletei alapján a feltárás világhírnévre tett szert. Egyedülállósága miatt a kőzetfeltárásokat földtani alapszelvényként tartják nyilván.
Tájvédelmi körzetek
Tájvédelmi körzetek a Közép-dunántúlon!
Magas- Bakony Tájvédelmi Körzet (BFNP)
A Dunántúli- középhegység egy jellegzetes, bükkösökkel borított tájegységét sikerült, több mint 10 évi egyeztetés után, 1991- ben védetté nyilvánítani. A természetvédelmi oltalmat a terület viszonylagos érintetlensége, a 8754 hektáros kiterjedésének 84%-át borító erdők szinte teljes mértékű eredetisége is indokolta.
A bükkösök télen is zöld cserjéje az atlantikus babéroroszlán. Erről nevezték el az 1994- ben elkészült Boroszlán- tanösvényt, amely a Gerence- völgyből indul és az Odvaskő érintésével kígyózik fel a Kőris- hegy alá, a Rézbükki útig, hogy onnan visszakanyarodva 8 megállóhelyen, magyarázó táblák segítségével bemutassa a Magas- Bakony jellegzetes növény- és állatvilágát, geológiai sajátosságait.
Az erdészet udvarában, a volt apátsági magtárban alakította ki az FM Veszprémi Erdőfelügyelősége és a Nemzeti Park Igazgatóság a Bakonyi Erdők Háza erdészeti és természetvédelmi bemutatóhelyet, amely emléket állít a hajdan híres bakonybéli faszerszámkészítő háziiparnak is.
A közép-dunántúli Piros Túra bakonyi szakasza keresztül halad a tájvédelmi körzeten és a természeti értékeken kívül lehetőséget biztosít a túrázóknak a táj életének, értékeinek megismerésére.
Somló Tájvédelmi Körzet (BFNP)
A Marcal- medence síkjából magányosan kiemelkedő vulkáni hegy távolról is jól látható várromjával, hírneves borával, vendégváró pincéivel, valamint kilátótornyával messziről hívja az érdeklődőket.
Mivel a hegy bazaltjai a hő és a napfény hatására "kukoricásodik", azaz sörétszerű törmelékre esik szét, így bazaltbánya nem csúfította el egyik oldalát sem. A Pincékkel aránylag sűrűn beépített szőlőhegy birtokosai, a lokálpatriotizmusukról híres somlói borosgazdák is szükségét látták a 80-as években, hogy híres hegyük kerüljön a természetvédelem oltalma alá. Ám az ezzel ellentétes üdülőhelyi fejlesztési elképzelések miatt csak hosszú vajúdás után, 1993-ban jött létre a tájvédelmi körzet 585 hektáros területén. Céljai egybevágnak a helyi gazdák törekvéseivel: a hegyközségi hagyományokhoz visszakanyarodva kell megőrizni szőlőhegy gazdálkodási, tájképi és építészeti értékeit.
A fokozottan védett hegytető a várrommal, a peremen sorakozó bazaltsziklákkal, az őserdő jellegű, alacsony növésű erdeivel festői látványt nyújt.
Érdemes a természeti értékek megtekintését a borvidék pincéinek megtekintésével, egy bortúrával összekapcsolni.
Gerecsei Tájvédelmi Körzet (DINP)
A Gerecse élesen körülhatárolható hegycsoport a Vértes- hegység és a Duna között, melynek természetvédelmi oltalmát a 8617 hektáros tájvédelmi körzet biztosítja.
A hegység alapkőzete triász és jura időszaki mészkő. E karsztosodó kőzetekben több mint 300 barlang található, közülük 9 fokozottan védett (pl. Szelim- lyuk, Pisznice- barlang, Jankovich- barlang).
A Gerecsében számos kultúrtörténeti érték is található. Így például Pusztamarót történeti-, Dunaalmás irodalomtörténeti-, a Szelim- lyuk népmondai emlékhely, régészeti lelőhely Baj, néprajzi érték Tardos, Vértestolna, Agostyán, ipartörténeti emlék Pisznice, Kis- Gerecse.
Tájképi értékei közül kiemelendők a viszonylag érintetlen tájrészletek (Malom- völgy, Látó- hegy).
A gerecsei túraútvonal érinti az ősleleteiről híres Vértesszőlőst, de a vizek városa Tata is elérhető távolságban van, kerékpárral akár a neszmélyi borvidéket is felkereshetjük, ahol a méltán híres borokkal csillapíthatjuk szomjunkat.
Sárréti Tájvédelmi Körzet (DINP)
A Sárrét mintegy 12 kilométer hosszú 5-8 kilométer széles lápmedencéje a késő pleisztocénben fokozatos tektonikus lezökkenésekkel jött létre.
A ritka fajokban gazdag lápvilágnak ma csupán maradványai fordulnak elő. A 2211 hektáros tájvédelmi körzet e reliktumok megőrzését szolgálja. A terület északi részén igen szép kiszáradó lápréteket találunk, ahol foltokban a ritka csátés és nyúlfarkfüves láprétek jellemző fajai is fellelhetők.
A Sárréti Tájvédelmi Körzet volt a túzok fejér megyei elterjedésének központja. Sajnos az utóbbi években a túzok állománya drasztikusan lecsökkent, az állomány végveszélybe került.
Sárvíz-völgye Tájvédelmi Körzet (DINP)
A mozaikos szerkezetű 3617 hektáros tájvédelmi körzet a fejér megyei Sárvíz-völgyének valamennyi jellegzetes élőlénytípusát magába foglalja. Nedves és száraz gyepek, mocsarak, szikes tavak, mesterséges vízfelületek, természetszerű erdők egyaránt megtalálhatók benne.
E völgy a múlt század elejéig a közlekedést és a mezőgazdasági művelést gátló mocsárvilág volt, amelynek felszámolására a kísérletek már 1772-től folytak. A végleges szabályozás egyik első nagy vízmérnökünk, Beszédes János tervei szerint 1821 és 1926 között ment végbe.
A tájvédelmi körzet állatvilágából a madárfaunáját lehet kiemelni. Több fokozottan védett faj fészkelése mellett (gulipán, gólyatöcs, réti sas) fontos szerepe van a vonuló vízimadarak pihenési feltételeinek biztosításában.
Érdemes felkeresni a közelben lévő Tác- Gorsium római kori települést bemutató régészeti parkját, ahol a mediterrán parkkal övezett romváros mellett a múzeum kínál érdekes látnivalókat, de a további ökotúrára vágyók számára felejthetetlen élményt nyújt a Rétszilasi-tavak Természetvédelmi Terület is.
Vértesi Tájvédelmi Körzet (DINP)
A 15035 hektáros tájvédelmi körzet a Vértes- hegység és déli előterének legszebb részeit foglalja magába.
A védetté nyilvánítás célja az volt, hogy a Székesfehérvár, Mór, Oroszlány, Tatabánya által határolt, erősen iparosodott térségben meg lehessen őrizni a Vértes- hegység még meglévő természeti értékeit, tájképi szépségét.
A Vértes- hegység korábban híres volt gazdag bauxit lelőhelyeiről, melyek azonban mára már kimerültek. A bauxitbányászat története és emlékei áttekinthetők a Gánt- Bányatelepi Bauxitbányászati Múzeumban.
A visszamaradt bauxit kőfejtőkben, mint nyitott könyvben tanulmányozhatók a különböző, korábban lerakódott földtani rétegek.
Az állatvilág különlegességei közül leginkább említésre méltó az Európa szerte kipusztulással fenyegetett parlagi sas és kerecsensólyom. A Vértesben előfordul még a kövirigó is. A Csíkvarsai- rét vízi madárvilágának ritkább fajai: a nagypóling, pajzsos- cankó, nagy goda.
A Vértes egyik gyöngyszeme a gyönyörű, csendes völgyben fekvő Vérteskozma eredeti stílusban helyreállított házaival.
A vértesi körtúra kitűnő alkalmat biztosít a térség településeinek megismerésére: Mór, Oroszlány, Vértessomló, Várgesztes, Csákvár és Csókakő egyaránt látnivalókkal várja a turistákat. Mór városát érdemes célpontként kijelölni, hiszen itt a borvidék központjában megkóstolhatjuk a híres móri ezerjót.
A Közép-Dunántúl
A Közép-Dunántúl hegyeiben, a Bakony, a Vértes és a Gerecse vadregényes erdeiben felejthetetlen élményt nyújt a túrázás.
Az országos Kéktúra közép-dunántúli szakasza felöleli a Gerecse, a Vértes és a Bakony tájait.
A kijelölt útvonalat követve megismerkedhetünk a Dunántúli-középhegység tájaival, a védett természeti értékeivel, s a Kéktúra célkitűzéseivel megegyezően a táj életével, a településekkel is.
Különleges élményt jelent a közép-dunántúli Piros Túra bakonyi szakasza, a vértesi körtúra, vagy a Gerecse védett területein történő barangolás.
Ugyancsak túrára csábít a Velencei-tó északi partja a Velencei-hegységgel, ahol a pákozdi ingókövek, a nadapi Szintezési Ősjegy és a Pákozd-Sukorói Arborétum megtekintésén kívül a borvidék pincéi is várják a barangolókat.
Kíváló alkalmat biztosítanak a túrázni vágyóknak a Közép-Dunántúl védett természeti területei, melyek felkerése során megismerkedhetünk a régió természeti értékeivel, növény és állatvilágával, izgalmas felszíni formáival.