Séta Pápán harmadik rész
Harmadik séta
Ferences templom
Bábsütők háza
Református Ókollégium
Zsinagóga
Assisi Szent Ferenc követőit, a ferenceseket a Gara-család telepítette Pápára a 15. század közepén. 1559-ben a protestáns Török Ferenc földesúr azonban elűzte őket, és csak 100 évvel később, 1660-ban tértek vissza. Az akkori katolikus földesúr, gróf Esterházy Ferenc építtette fel a ma is álló templomukat 1678-1680-ban. A főhajós, négy mellékoltárral rendelkező templomot 1822-ben renoválták, de eddigi történetének legnagyobb átalakítása és felújítása 1940-1942 között volt. Kicserélték a padokat, a nem 17-18. századi szobrokat és oltárdíszeket, újrafestették a mennyezetfreskókat, és új márványborítást kaptak a falak. A szentélyben álló neorokokó főoltár legértékesebb darabja a templommal egyidős Máriacelli Szűzanya ezüstruhás faszobra.
A templommal átellenes barokk ház fő látnivalója a mesterien megmunkált, napsugaras mintázatú kapu. Az épület egyik fülkéjében Mária-szobor van, a másikban Krisztus a kereszten. Az épületet egykor "ispitának" hívták, azaz idős emberek ápoldája volt, ma is szociális otthon. A templom melletti Kígyó utcában öreg parasztház íves homlokzata és fogrovatos párkánya kelti fel a figyelmet. A kapuhoz közelebb lépve, mint több helyen is, kerékvető köveket, szép kilincseket, zárcímereket láthatunk.
Következő állomásunk az 1790 körül épített bábsütők (mézeskalácsosok) céhháza. A vörösmárvány kapukeret több helyen is előtűnik a festés alól, de igazán a kapu díszei kiemelkedők: a méhkaptár és a bőségszaruk.
1783-ban építették a Szent László utcában álló – ma Leányinternátusként működő - épületet, amelyet többnyire Református Ókollégium néven ismernek. A bejárata feletti emléktábla örökíti meg a kollégium egykori híres tanárainak és tanulóinak neveit. Az 1841/42-es tanévben e falak között tanult: Petőfi Sándor költő, Jókai Mór író és Orlai Petrich Soma festőművész.
A napjainkig eredeti formában fennmaradt zsinagóga építését 1844-ben kezdték el. A 398 m2 alapterületű, közel 20 méter magas épületet Löw Lipót rabbi szentelte fel 1846-ban. A főbejárat a vallási előírásoknak megfelelően a nyugati oldalon található. A zsinagóga puritán külső megjelenését csak a félköríves fülkékbe helyezett romantikus ikerablakok és a klasszicizáló oldalkijárat díszíti. A kétszintes karzatszerkezettel rendelkező, dekoratívan festett belső térben nyolcszáz férfi számára volt ülőhely. A zsinagóga helyreállításra vár.