A Velencei-tó legszebb táján elterülő arborétum 96 hektáros területen 250 féle fa és cserje, számtalan lágyszárú növény tárul a látogatók elé, akik az arborétum kilátójáról velencei tájban gyönyörködhetnek.
Az arborétumban található tájmúzeum betekintést nyújt a környék kultúrtörténetébe, bemutatja a vidék természeti képét, nyomon követi földtörténeti kialakulását, éghajlati, geológiai és talajviszonyait, vízrajzát.
A gyűjtemény ízelítőt ad a rendkívül gazdag és változatos növény- és állatvilágról is.
Az érdeklődők megismerkedhetnek az erdő és az arborétumot létrehozó erdészek szerepével.
A Pákozdi Katonai Emlékhely jelen formája civil kezdeményezésre jött létre 11 szervezet összefogásával 2002. szeptemberében azzal a céllal, hogy bemutassa az 1848-ban alakult Magyar Honvédség történetének főbb eseményeit, és emléket állítson az eltelt 160 év hősi helytállásának, a minden korban becsületesen küzdő és ha kellett életét is áldozó magyar honvédnak.
A Velencei-tó déli oldalán Gárdony Város Önkormányzata 2010-ben hozta létre a Madárdal tanösvényt. A szimbólumként választott csilingelő hangú barkóscinege nádasaink ritka,féltett madara.
A Madárdal tanösvény megközelítése
A Müller István túra Dinnyésen a Vörösmarty utca nyugati végénél kezdődik. Déli irányban a Szikes túra útvonala kapcsolódik hozzá, amely a Pelikán-ház Erdei Iskoláig vezet. A Tóparti túra a dinnyési Hagyományőrző Központtól vezet Agárdon át Gárdonyi Géza szülőházáig. Vonattal a Müller István és a Szikes túrák Dinnyés vasútállomásról, a Tóparti túra Agárd vasútállomásról érhető el.
A Velencei-tó nádasai délnyugati irányban egykor Dinnyés községig húzódtak. Ennek maradványa az a vizes, nádas terület, mely a Dinnyés- Kajtor csatorna két oldalán 1966 óta védett, s a tó növekvő idegenforgalmi terhelése miatt onnan kiszoruló védett madaraknak nyújt zavartalan élőhelyet.
A Velencei-tó déli partján található Agárd, nemcsak a vízi sportok központja, hanem itt található térség eddig egyetlen termálfürdője is. Egész évben vonzza a vendégeket az agárdi Bika-völgyben a gyógyhatású termálvízre épült, a múlt évben kibővített modern fürdő.
Az agárdi Bika-völgyben egész évben üzemelő gyógyfürdő 1000 méter mélyről érkező 55 C0- os gyógyvize, természetes gyógyerejénél fogva kiválóan alkalmas a mozgásszervi és nőgyógyászati betegségek gyógyítására. A fürdő területén igényesen kialakított belső és külső medencék várják a fürdőzni és gyógyulni vágyókat.
1. Állomás: Cserepes–sziget
A sziget az 1977–78–évi tókotrás mellékterméke, mintegy 1 millió m3 iszap és nád felhasználásával „épült”. A Velencei–tó területének 50%–át kimélyítették, 11 millió m3 iszapot termelve.
1977–előtti években a tó nagyon hínaras volt, július környékén a hínár a víz felszínéig feljött, lehetetlenné téve a vízisportokat, szabadidő eltöltését, strandolást. A tókotrás előtt 60–40 % volt a nádas–és a vízfelület aránya, kotrás után ez az arány megfordult.
A nádfelületet csökkenteni kellett, hogy a szabad vízfelület hullámzása révén több oldott oxigén jusson a vízbe. A tó feltöltődését, eutrofizációját (sok szerves anyag a vízben), emberi beavatkozással próbálták megállítani, ami természetes folyamat, de jelenleg is tapasztaljuk.
A 4 napos csillagtúra nemcsak gyakorlott lovastúrázóknak ajánlott. A túra
útvonala: Nadap - Kajászó - Csákvár - Mór - Tök, vissza: Csákvár - Nadap. A Huszár-tanya a környező táj szépségével, romantikájával és egyszerűségével az országban egyedülálló lehetőséget nyújt. Az M7-es autópálya mentén, Székesfehérvár szomszédságában, Budapesttől 40, a Velencei-tótól 1 km-re, Nadap községben található. A program részvevői nyeregben ülve megismerkedhetnek a táj nyújtotta látnivalókkal.
A Velencei-hegység lábánál ajánljuk túránkat azoknak, akik vágynak felfedezni a természet szépségét, és saját személyiségükben valami újat, valamint szeretnék megismerni a lovaglás adta szabadság érzését a Velencei-hegységben panoráma-lovaglás keretében.
A Velencei-tó 1974-ben lett a horgászok tava, ettől az időponttól kezdődően a halászati jog hasznosítója a Magyar Országos Horgász Szövetség.
A vízterületét tekintve (2.300 hektár) a Velencei-tó a Balaton után Magyarország második legnagyobb természetes tava. A tó hossza 10 km, legnagyobb szélessége 3,5 km, míg átlagos vízmélysége 1,6 méter, partvonalának hossza 28,5 km.
A tó korát 10-12 ezer évre becsülik. Sík fekvése és viszonylag kis vízgyűjtő területe (602,4 km2) miatt az évszázadok során a vízállás erősen ingadozott, sőt az Európát sújtó nagy aszályok idején ki is száradt. 1880-ban létrehozott vízkormányzó műtárggyal szabályozhatóvá vált a tó vízszintje.
A közép-dunántúli vízi sportélet központja Magyarország második legnagyobb természetes tava, a Velencei-tó. A tó nyaranta a vitorlázók, kajakosok, kenusok, evezősök és szörfözők birodalma, télen pedig a korcsolyázók, jégvitorlázók, fakutyázók, csúszkálók használják ki a vastag és viszonylag sima jégpáncélt. Ilyenkor a közeli strandon forró teát, forralt bort, és harapnivalót is vásárolhatunk.
Útvonal: Polgármesteri Hivatal - Termálfürdő - Gárdonyi Géza Emlékház - Bika-völgy - Zártkertek - Gárdonyfürdő - Gárdonyi-félsziget - Polgármesteri Hivatal Két keréken Agárd körül /10 km/:
Kerékpározás országúton, földúton és kerékpárúton Velence, Lídó parkoló- Gárdony-Agárd-Pákozd-Sukoró-Velence-Velence, Lídó parkoló Útközben megállhatunk és szétnézhetünk
28 km Jelzés: SP+, Z
1. Sukoró – Angelika-forrás – Bodza-völgy – Barlang-kút – Pákozd-Sukorói Arborétum – Katonai Emlékhely – Szúnyog-sziget.
14 km Jelzés: ZZ+PD, Z+, P
Sukoró-Szöv. bolt autóbuszmegállótól kezdhetjük túránkat a ZZ+PD jelzésű úton. Mintegy 100 m után a jobbra tartó Z+ jelzésen a felfelé vezető Kereszt utcában folytatjuk utunkat az utca végén lévő tetőponthoz. Innen rövid kitérőt teszünk a messziről is jól látható református templomhoz, amely történelmünk egyik fontos emlékhelye. Itt tartották 1848. szeptember 28-án azt a haditanácsot, amely nagymértékben hozzájárult a Jellasics horvát bán által vezetett túlerőben lévő osztrák-horvát seregen aratott másnapi jelentős győzelemhez.
Útvonal:
Nadap - Sukoró - Pákozd
A túra hossza: kb. 15 km
Kerékpáros túrázásra leginkább a Velencei-tó környéke, az aránylag kis magasságkülönbségek és a tavat, valamint a várost körülvevő, illetve átszelő műutak következtében a legalkalmasabb. Aránylag rövid idő alatt bejárhatjuk és ismerkedhetünk meg nevezetességeivel.
Edzettebb kerékpárosok vállalkozhatnak nagyobb szintkülönbségű túrára is, a Vértes tája kárpótol a fáradságért. Ajánlatos a Vértest kerékpár szállítással megoldani.