Vízitúra a Velencei- tavon
1. Állomás: Cserepes–sziget
A sziget az 1977–78–évi tókotrás mellékterméke, mintegy 1 millió m3 iszap és nád felhasználásával „épült”. A Velencei–tó területének 50%–át kimélyítették, 11 millió m3 iszapot termelve.
1977–előtti években a tó nagyon hínaras volt, július környékén a hínár a víz felszínéig feljött, lehetetlenné téve a vízisportokat, szabadidő eltöltését, strandolást. A tókotrás előtt 60–40 % volt a nádas–és a vízfelület aránya, kotrás után ez az arány megfordult.
A nádfelületet csökkenteni kellett, hogy a szabad vízfelület hullámzása révén több oldott oxigén jusson a vízbe. A tó feltöltődését, eutrofizációját (sok szerves anyag a vízben), emberi beavatkozással próbálták megállítani, ami természetes folyamat, de jelenleg is tapasztaljuk.
Az évente leülepedett szerves anyag mennyiséget az erre szakosodott mikró szervezetek nehezen tudják feldolgozni.
1. Állomás: Szakadtak nevű nádszigetek
Itt látható gyékény, amit a Velence–tavi halászok, kosarak, szatyrok készítésére használtak, jó hőszigetelése lévén a bennük piacra vitt halak, még dél tájban is frissek voltak.
2. Állomás: Mocsaras élőhely.
Mintegy 200 m–es keskeny átjáró a Szúnyog-szigeti hajóútra, sekély vize miatt érezni lehet a záptojás szagú mocsárgázt (biogáz!, kénhidrogén) ami az iszapban lévő (anaerob) baktériumok szerves anyag felbontása (táplálkozás) során keletkezik – a szerves anyagot szervezetükbe beépítve gázzá, ill. a növények által újra hasznosítható anyaggá bontják, így biztosítják az élet körforgását (ezt a folyamatot a szennyvíz tisztításnál is felhasználják),.
4. Bemutatóhely: 500 m hosszú ösvény
Átlátszó vizű járat a nádasok között, az átlátszóságát a különböző vízinövények (hínárok, algák) tápanyagfelvétele, és a közöttük megbúvó állatok(pl. alsóbbrendű rákok, vízicsigák, tegzeslárvák stb.) valamint lebontó baktériumok tömegeinek tisztító hatása teszi lehetővé. Ezen a helyen figyelhetjük meg a tó /kotrás/ beavatkozás előtti állapotát, alacsony víz, kb. 60 cm iszap, ebben gyökerező vízfelszínt elérő hínárfajok hínárfajták.
A visszaúton már szinte mindenki elsajátította a kenuzás fortélyait, a kormányosok egyenesen irányítják a kikötőbe a kenukat, a csapat alapot szerzett arra, hogy akár több napos túrákon részt vegyen.
S mindeközben bepillantást nyerhettünk ebbe a nagyon érdekes és változatos élõvilágba. Még rengeteg felfedezni valót rejtegetnek a vizek és a nádasok. Vissza-visszatérve más-más állatokat leshetünk meg. Láthattuk azt is, hogy az ember milyen sokféle zavaró hatással veszélyeztetheti fennmaradását. Ahhoz, hogy a tavunk megõrizze legalább ezt a fokú természetességet, változatosságot mindannyiunknak tenni kell. Legalább ismerjük meg a kócsagok és nádirigók csodálatos birodalmát!
Több információ:
www.vvsi.hu